Nem valami jó előjelekkel vágtunk neki a mai találkozónak, ugyanis rengeteg hiányzónk volt, akiket azért elég nehéz pótolni. Azonban nem volt mit tenni, el kellett fogadnunk, hogy tartalékosan is felül kell kerekednünk a Délilábon. Normál esetben nem okozhattott volna gondot nekünk ez a meccs, de nekem már a mérkőzés előtt volt egy rossz előérzetem ezzel kapcsolatban. Szinte sejtettem azt, hogy végig szenvedni fogunk. Pedig nem így indult a találkozó, magabiztosan tartottuk a labdát, próbáltuk kicsalogatni az ellenfelet, és utána nagyobb iramra kapcsolni, majd gólt lőni. Ez a tervünk nem igazán vált be, mert hihetetlen pontatlanok voltak a passzaink,  ráadásul amikor a kapu elé kerültünk akkor könnyelműek voltunk, és mindent kihagytunk.El kell ismerni, hogy az ellenfél kapusa is remek napot fogott ki, az ő további pályafutását figyelemmel követjük, és a lassan bottal járó Fater méltó utódja is lehet akár. Viszakanyarodva a meccshez, szinte vártam, hogy a kihagyott helyzetek majd megbosszulják magukat! A védekezésünk a mai napon amúgy sem volt az igazi, de ennél a szituációnál pláne nem tudtuk, hogy hol vagyunk, így megérdemelten jutott vezetéshez a Cucu vezette brigád. Ettől kezdve kicsit idegesebbek lettünk, pláne Fater stresszelte be a többieket, én meg próbáltam nyugtatni mindenkit. Sajnos ez nem igazán sikerült, egyre többet veszekedtünk a bíróval, az ellenféllel és egymással is. Ennek ellenére Norbi révén ki tudtunk egyenlíteni, így egy kicsit talán meg is nyugodhattunk. Sajnos ez az állapot nem tartott sokáig, mert a Déliláb megint kihasználta, hogy mennyire gyámoltalanul futballozunk a mai napon, így megint előnybe kerültek. Ekkor már kezdtünk nagyon elborulni agyilag, de valahogy Norbi megint talált egy gólt és így egál volt a szünetben ha jól emlékszem (picit meg vagyok kavarodva a sok gól és a fejetlenség miatt, így most nem tenném le a nagy esküt, hogy mikor egyenlítettünk ki). Fordulás után már nem akartunk szórakozni, és döntésre akartuk vinni a dolgokat. Ez a tervünk nem igazán sikerült, mert még mindig borzalmasan játszottunk, ráadásul ezekben a pillanatokban Rácz spori is elég érdekesen fújta a sípját. Kicsit olyan érzésem volt, hogy minden esélyt meg akar adni az esélytelenebb gárdának arra, hogy ezt a meccset behúzza. Mondjuk sok segítség nem kellett tőle, mert mi elintéztük ezt házon belül. Sokadik eladott labdánkat váltotta gólra az ellenfél, így már megint náluk volt az előny. Szerencsére ezekre a találatokra elég gyorsan tudtunk reagálni, és ez most sem volt másként. A középpályán szereztem labdát, toltam rajta egyet, majd laposan ellőttem a labdát, pontosan a jobb alsó sarokba. Már megint egál! Na majd most behúzzuk a meccset, gondoltuk mi naivak! Nos, ez megint nem akart nekünk összejönni, mert egy kabaréba illő góllal újra átvette a vezetést a Déliláb! Itt már kezdett kicsit nagyon elszállni az agyam, mintha minden összeesküdött volna ellenünk... Rácz spori aztán megint egy kicsit megtolta az ellenfél szekerét, itt volt is egy balhé, mert Fater se bírta cérnával és kesztyűjét eldobva levonult a pályáról. Aztán szerencsére meggondolta magát, és visszavánszorgott a kapuba. Már csak percek voltak hátra, és egy gólos hátrányban voltunk. Ekkor nem igazán kattintottam volna mondjuk bwinen arra, hogy ezt a meccset megfordítjuk, pedig tuti lett volna ránk vagy egy 10es szorzó! Aztán eljött az utolsó bűvös három perc, és itt minden a feje tetejére állt! Megint meglódultam a labdával középen, és gyakorlatilag ugyanonnan szántam el magamat lövésre, mint az első gólomnál, és szerencsére ez is a hálóban kötött ki. Tegyük hozzá, a labda ide-oda flipperezett, kb három emberen megpattant, de végül csak célba ért! A mérkőzés folyamán már negyedjére egyenlítettünk! No és persze az okosok mindig azt mondják, hogy a legvégén kell vezetni,amikor az ellenfélnek már ideje sincs válaszolni! Ezt tettük mi is! A szélen kaptam egy labdát,amit középre centereztem, ott pedig érkezett Norbi, és eldöntötte a három pont sorsát!!!!! Nem túlzás, az utolsó másodpercben lőttük be a győztes gólt! Erre szokták mondani, hogy a jó csapatok még hulladék játékkal is be tudják húzni a meccset, itt volt erre a példa! Kiizzadtuk, kiszenvedtük, kibrusztoltuk!!!! Ezzel a győzelemmel még mindig pontveszteség nélkül állunk az élen, és így sokkal jobb érzés belemenni egy Oneill elleni meccsbe. Továbbra sem értünk el semmit, ugyanis egymás utánban jön a három legnehezebb meccsünk! Itt fog eldőlni mennyire vagyunk képesek, mit érdemlünk a bajnokság végén. Sajnos a jövő héten is nélkülözni kell majd pár embert, így az amúgy sem bíztató Oneill meccsnek még pesszimistábban vághatunk neki. Azonban a mai meccs megmutatta, hogy egy pillanatra sem szabad feladni, és akkor még csoda is történhet, mint azt ma láttuk is! A játékhoz nem, de a küzdéshez gratulálok mindenkinek!

A Fapuma kerete: Borbély I., ifj. Borbély I., Szabó I., Papp L., Bodor M., Csonka N., Deák G.

Gólszerzők: Csonka N. (3), ifj. Borbély I. (2)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.