Két hetes szünet után újra meccset játszottunk a Kisstadionban, ez pedig rögtön egy rangadó volt amin újra pályára léptünk! Ellenfelünk tehát a Déliláb csapata volt, akik meglepően jól szerepelnek ebben a bajnokságban, így muszáj volt odafigyelnünk, hogy ne érjen minket semmi kellemetlen meglepetés. A mérkőzés elejétől fogva kapujukhoz szegeztük a most Cucu nélkül felálló csapatot, de egyszerűen nem találtuk az ellenszert ellenük. Legfőképpen a kapusuk volt elemében, a fiatal srác előtt nagy jövő állhat, ugyanis jobbnál-jobb védésekkel örvendeztette meg a kis létszámú publikumot. Sajnos ezekkel a bravúros megmozdulásokkal nagyon elbizonytalanított minket, így igazából sokszor a lehető legrosszabb döntést hoztuk a kapuja előtt. Próbáltuk minél biztosabbra játszani helyzeteinket, ami végül abba csapott át, hogy túlkombináltuk a dolgokat, és így sokszor a lövésig sem jutottunk el a rossz passzok miatt.

Természetesen a nagy támadás közepette figyelnünk kellett a védekezésre is, ugyanis elég lett volna egy védelmi megingás és hihetetlen nehéz helyzetbe hoztuk volna magunkat. Szerencsére védőink jó napot fogtak ki, így egy-két kósza lövés kivételével gyakorlatilag veszélytelen volt a Déliláb a kapunkra. A félidő közepére a Fapuma mezőnyfölény aztán végre góllá érett. Egy szöglet után Olivér vitte el remekül az embert, így Töki üresen kaphatta a labdát, és ő nem is hibázott. Ezzel végre megszereztük a hőn áhított vezetést, de nem szabadott leállnunk, nehogy Tyson vagy valaki más az ellenfélből egyszer csak üresen találja magát és kihasználja a helyzetet. Ez az előző feltélezés sajnos a félidő végén félig-meddig meg is esett velünk, ám Tyson elhibázta a lehetőséget, így egy gólos előnnyel fordultunk.

A második játékrészben is támadásban maradtunk, a Déliláb pedig fegyelmezetten védekezett, és várt egy kontrára. Ebben az időszakban aztán még rá tudtunk tenni egy lapáttal, de most ha a kapusuk nem is tudott közbe avatkozni, akkor ott volt a kapufa aki hatástalanította próbálkozásainkat. Félő volt, hogy ez nagyon meg fogja bosszulni magát, pláne azért is, mert a Déliláb is egyre többet merészkedett előre a kapunkhoz, habár igazi veszélyes lehetőséget nem tudtak kialakítani. Aztán a félidő közepén szerencsére újra betaláltunk! Töki húzott el a jobb szélen, majd középre centerezése engem talált meg, én pedig 0,1 cm-ről kíméletlenül felvágtam a felsőbe a labdát :). Itt úgy éreztem zsebben a mérkőzés, kicsit lehet pihenni. Azonban ez nem így történt mert kb rögtön a középkezdésből gólt ért el a Déliláb. Bosszantó volt, mert két emberünk aludt be ennél a szitunál, ráadásul Fater is valahogy belepkézte a labdát, ami nagyon is fogható lett volna. Jöhetett megint az izgulás és a görcsösség. Igazából én úgy éreztem, hogy nem is játszunk rosszul, de valahogy mégsem akart semmi sem sikerülni, nem úgy, mint az előző meccseken.

Szerencsére azért valahogy így is találtunk két gólt eddig, és a védekezésünk sem volt instabil, leszámítva ezt az egy kis megingást. Természetesen azért mindenki nyugodtabb lett volna, ha lövünk még egy gólt, és ezzel lezárjuk a meccset. Ez azonban sem Tökinek, sem Pistának, sem Gabikának nem sikerült, pedig körbelőtték a kaput, és a kapufa is érintve volt kétszer. A találkozóból már nem lehetett sok hátra, amikor Pista végre pontot tett az ügy végére, és okos lövése végre utat talált a hálóba. Ezzel ő is megszerezte első gólját a Fapumában! Gratulálok! A gól után már nem volt sok hátra, így két gólos győzelmet arattunk a szívósan védekező, és jól játszó Déliláb ellen. Mindenesetre ezzel a győzelemmel közelebb kerültünk a hőn áhított döntőhöz, de a helyzetkihasználáson mindenféleképpen javítanunk kell! Jövő héten két meccs! 8:00 és 11:00!!!

A Fapuma kerete: Borbély I., Pap Zs., Szabó I., Gyuricza V., János O., Reich A., Deák G., ifj. Borbély I.

Gólszerzők: Reich A., Ifj. Borbély I., Szabó I.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.